fbpx A vírushepatitisek megelőzési és kezelési lehetőségei | Budai Gasztroenterológiai Centrum Ugrás a tartalomra

A vírushepatitisek megelőzési és kezelési lehetőségei

2019. 02. 18., h - 18:30

Gács Judit, infektológus szakorvos

Fried Katalin, belgyógyász, gastroenterológus, infektológus szakorvos, részlegvezető főorvos

Dél-Pesti Centrumkórház – Országos Haematológiai és Infektológiai Intézet, Szent László Kórház telephely, Infektológiai osztály gastroenterológiai részleg, Hepatológiai ambulancia

Elérhetőség: 1097. Budapest, Albert Flórián Út 5-7

Telefon: 061/455-8122

E-mail: judit.gacs@yahoo.com

 

Összefoglalás

A vírusos májgyulladást leggyakrabban az öt hepatitisvírus egyike okozza, de hepatitis szindrómához vezethetnek egyéb vírusfertőzések (pl. EBV és CMV infekció), amikor a szisztémás betegség részjelensége a máj gyulladása. Toxikus ártalom is vezethet hepatitis kialakulásához, de zsírmáj talaján is létrejöhet nem alkoholos steatohepatitis. Emelkedett májenzimek észlelése kapcsán továbbá autoimmun hepatitis, autoimmun epeúti betegség, vas- és réztárolási betegség és alfa1 antitripszin hiány irányában indítunk vizsgálatokat.

Jelen összefoglaló a vírushepatitisek megelőzési és kezelési lehetőségeit tekinti át. A szűrés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis krónikus HCV vagy HBV fertőzés akár alig emelkedett GOT-GPT értékkel vagy normal májenzimekkel is járhat.

A hepatitis C vírus kezelésében az elmúlt néhány évben jelentős előrelépés történt. A vírust 1989-ben fedezték fel, és mintegy 30 év alatt a krónikus HCV fertőzés gyógyíthatóvá vált. A kezdetben alkalmazott, jelentős mellékhatásokkal bíró, 1 éves, subcutan adott interferon kezelés helyett ma már 3 hónapos tablettás kezelés mellett a betegek tartósan vírusmentessé válnak. A védőoltás azonban még várat magára.

Az hepatitis B vírus ugyancsak krónikus fertőzést tud okozni. A vírus pontosabb megismerése kapcsán ismertté vált, hogy HBV fertőzésből gyógyult betegek esetén is számolnunk kell a betegség fellángolásával, akár fulmináns lefolyással is immunszuppresszió esetén. Hatékony vakcina a megelőzésre rendelkezésre áll, de az oltás hatásosságát antitest vizsgálattal javasolt ellenőrizni.

Hepatitis D vírus (delta vírus) defekt vírus, szaporodása a HBV-hez kötött. A fertőzés a B vírus elleni vakcinával kivédhető.

A hepatitis A vírus fertőzés faeco-oralis úton terjed. Napjainkban ismét előtérbe került, a fogékony emberek számának növekedésével (higiénés körülmények javulása mellett gyermekkorban nem esnek át a fertőzésen) járványos megbetegedések jelenleg is előfordulnak. Megelőzésében a higiénés rendszabályok betartása alapvető jelentőségű. A megelőzésre hatékony vakcina elérhető, amit a postexpozíciós profilaxisban is használnak. Krónikus fertőzést nem okoz, de autoimmun hepatitis kialakulását provokálhatja, ezért a betegek követése a májenzimek normalizálódásáig ajánlott.

Hepatitis E vírus fertőzés ugyancsak faeco-oralis úton terjed, megelőzése a hepatitis A vírus fertőzéséhez hasonló. Vakcina sajnos nem áll rendelkezésre.

 

A hepatitis C vírus fertőzés gyakorisága hazánkban 0,5%. A krónikus HCV fertőzés kezelése hepatológiai centrumhoz kötött feladat. Mivel a hepatitis C vírus fertőzés a legritkább esetben kerül felismerésre az akut szakaszban (a fertőzések 2/3-a aszimptomatikusan zajlik), sokszor a HCV fertőzés diagnózisának pillanatában már évek óta fennálló fertőzésről van szó. Az esetek jelentős részében már parenchymás májkárosodás és fibrosis is jelen van a diagnózis felállításakor. A krónikus gyulladás és hegesedés talaján pedig hepatocellularis carcinoma is kialakulhat. Elhúzódóan, fél éven túl észlelhető – akár csak enyhe – májenzimemelkedés esetén HCV IgG szerológiai vizsgálat javasolt natív vérmintából. Jelenleg is szűrik a dializált betegeket, a hemofíliásokat, a HBV-HIV fertőzötteket, a szövet- ill. szervdonorokat, a véradókat, az in vitro fertilizációs programban részt vevőket, de szűrés javasolt a magas kockázati csoportba tartozóknál is (1993 előtt transzfúzióban részesült betegek, anamnesztikus iv. droghasználat, HCV fertőzött anyák gyermekei, egészségügyi dolgozók, szociális intézmény lakói-dolgozói, HCV fertőzöttek szexuális partnerei, 1980 előtt születettek).

Szerológiai pozitivitás esetén megerősítő vizsgálat szükséges, majd kvantitatív HCV RNS kimutatás. A hepatitis C vírus akvirálását követően kb. 20%-os spontán gyógyulás várható. A gyógyult esetekben a HCV IgG élethosszig kimutatható, míg RNS nem detektálható. RNS pozitivitas esetén krónikus HCV fertőzésről van szó és antiviralis kezelés indokolt, amennyiben a kezelésnek ellenjavallata nincs. A vírus genotípus vizsgálata is szükséges a kezelési alternatíva megválasztásához. Hazánkban a G1b genotípus a leggyakoribb.

HCV pozitív gravida esetén a természetes úton szülésnek nincs akadálya, a kismama szoptathat. Kezelés a szoptatási időszak után javasolt. A HCV pozitív anya gyermekét 18 hónapos kora után érdemes szűrni.

A Hepatológiai Centrumban a kezeléshez kérelem benyújtása szükséges egy egységes, országos adatbázison, a Hepatitis Regiszteren keresztül, megjelölve a rendelni kívánt antiviralis készítményt. Ezt követően a Hepatitis Terápiás Bizottság a kérelmet elbírálja, és a betegség aktivitását, a fibrosis stádiumát és egyéb speciális szempontokat figyelembe véve prioritási pontszámmal látja el. Ennek megfelelően a kérvény várólistára kerül. Az elmúlt években a finanszírozási korlátok nem tették lehetővé a nagyszámú kérvények engedélyezését, azonban az elmúlt hónapokban a várólistán lévő kérvények nagy része engedélyezésre került, így az antiviralis kezelés néhány hónapon belül bárkinek elérhető lesz.

Míg korábban májbiopszia volt szükséges a máj állapotának és fibrosis stadiumának felmérésére, ma már non-invazív vizsgálóeszközök is rendelkezésre állnak (pl. Fibroscan, ELF teszt, Shear-Wave elastographia).

Korábban a kezelés alappillére a subcutan adott interferon injekció volt, de már elérhetőek a szájon át alkalmazott direkt ható antiviralis készítmények, így az interferon kezelés teljesen háttérbe szorult. Hazánkban elérhető készítmények jelenleg a sofosbuvir+ledipasvir, az ombitasvir+paritaprevir+ritonavir+dasabuvir és az elbasvir+grazoprevir, ribavirin kombinációjával vagy anélkül. A kezelés időtartama általában 12 hét, de bizonyos esetekben 8 hét is elegendő. A megfelelő készítmény megválasztásánál a vírus genotípusa, a májbetegség állapota, a fibrosis stádiuma és a társbetegségek játszanak szerepet. Ezek alkalmazásakor a korábbi interferonkezelés mellett tapasztalt jelentős mellékhatásokkal nem kell számolnunk, azonban számos gyógyszerinterakció ismert. A beteg által rendszeresen szedett gyógyszerek felülvizsgálata/cseréje/elhagyása javasolt a kezelés 12 hetes időtartama alatt. A gyógyszer interakciók könnyen ellenőrizhetőek a Liverpool HEP Interactions honlapon. A Magyarországon leggyakoribb G1b genotípussal szemben az elérhető kombinációk mindegyike hatékony (>95%). A hazánkban kis számban előforduló G3 genotípus kezelése jelenleg még problematikus. Erre megoldást jelenthetnek a későbbiekben várható pángenotípusos készítmények engedélyezése is, melyek a sikertelen kezelések alternatívájaként is szolgálhatnak. A kezelés befejezését követő 24 héttel HCV RNS vizsgálat elvégzése szükséges. Amennyiben a vírus nem kimutatható, a beteg gyógyultnak tekinthető, további RNS vizsgálat nem indokolt, csak kivételes esetekben, relapszus gyanúja esetén. A beteg gondozása részeként a továbbiakban is időszakos laborvizsgálatok szükségesek, a fibrosis stadiumától függő gyakorisággal oesophagus varicositasok megítélésre gastroscopia, hepatocellularis carcinoma kizárására pedig hasi UH vizsgálat indokolt.

Védőoltás egyelőre nem áll rendelkezésre, a szűrés kiemelt fontosságú.

 

A hepatitis B fertőzés előfordulási gyakorisága a magyar lakosság körében 0,5-0,7% közé tehető. Akut fertőzést követően nagy arányú spontán gyógyulással számolhatunk, az esetek kb. 5%-ában válik krónikussá az infekció (kivéve a perinatalis fertőzést, ahol ez az arány >90%, ezt védi ki a terhesség során kötelező HBsAg szűrés és az újszülött vakcinációja). Akut HBV fertőzésben a szupportív kezelésen és a beteg követésén kívül specifikus teendő nincs, fulmináns esetben szóba jöhet nukleozid analóg adása. A beteg követése során derül ki, hogy gyógyulás/szerokonverzió bekövetkezik-e, vagy krónikussá válik a fertőzés.

A fertőzöttek kezelése hazánkban hepatológiai centrumokban történik. A fertőzöttek körében kiemelt fontosságú a májbetegség aktivitásának, illetve stádiumának felmérése. Szűrővizsgálat javasolt egészségügyi dolgozóknál, hemodializáltaknál, HBV pozitív egyének családtagjainál, illetve korábban transzfúzióban részesülőknél. Szűrővizsgálatként HBsAg (felszíni antigén) és a-HBc IgG (core antigén) vizsgálata javasolt natív vérmintából. HBsAg pozitivitás esetén HBV DNS vizsgálat szükséges, valamint koinfekció kizárására HDV (delta vírus) IgG elvégzése. Akut fertőzés gyanúja esetén a-HBc IgM vizsgálata is szükséges. A spontán gyógyulás és a kezelés hatékonyságának megítélésére továbbá HBeAg, a-HBe és a-HBs vizsgálata javasolt.

A szerológiai markerek pozitivitása/negativitása alapján a krónikus HBV fertőzés 5 fázisra osztható: 1. HBeAg pozitív krónikus HBV fertőzés, 2. HBeAg pozitív krónikus HBV hepatitis, 3. HBeAg negatív krónikus HBV fertőzés (korábban inaktív hordozó), 4. HBeAg negatív krónikus HBV hepatitis, 5. krónikus HBV fertőzés HBsAg negatív fázisa (korábban okkult fertőzés).

Ha a HBV DNS kópiaszáma a 2000 IU/ml-t meghaladja és emellett májgyulladás is igazolható, tehát kóros GPT érték mérhető, illetve biopsziával vagy egyéb non-invazív vizsgálómódszerrel szerkezeti károsodás, fibrosis detektálható, a beteg kezelendő.

Decompensált májcirrhosisos betegnél önmagában a HBsAg pozitivitas is a kezelés indikációját képezi. Kompenzált cirrhosis stádiumában alacsony vírustiter mellett is kezelés javasolt.

Nem szükséges kezelés, ha a HBV PCR 2000 IU/ml alatti ÉS a GPT érték normal tartományon belüli ÉS ha nincs kimutatható fibrosis. Ugyanakkor ezen betegek követése is feltétlenül szükséges.

Felmerülő immunszuppresszív kezelés, kemoterápia vagy biológiai terápia előtt HBsAg és a-HBc IgG szűrés elengedhetetlen, ugyanis a kezelés alatt egy már meglévő - akár HBsAg negatív - HBV fertőzés fellángolása fulmináns hepatitishez is vezethet. Okkult fertőzés esetén (HBsAg negatív, de a-HBc IgG pozitív) HBV DNS titertől függően kezelés javasolt még a szükséges immunszuppresszív terápia megkezdése előtt. Már a 2 héten keresztül per os szedett kis dózisú szteroid is kockázatot jelent.

Hepatitis D vírus fertőzés minden esetben kezelendő – a májbetegség stádiumától függetlenül, akár nem kimutatható HBV DNS mellett is.

Az antiviralis terápia egyik alternatívája a 48 hetes pegilált interferon kezelés, mely inkább fiatal, nem cirrhotikus betegeknek ajánlható. A kezelés időtartama 48 hét. A kezelés során meghatározott időpontokban HBV DNS, HBsAg és a-HBe vizsgálat javasolt. Cél a vírustiter tartós csökkenése 2000 IU/ml alá, illetve a HBeAg-a-HBe szerokonverzió, továbbá HBsAg negatívvá válás esetén az a-HBs megjelenése.

Az oralisan szedhető nukleozid analógok ugyancsak választhatóak elsőként a krónikus HBV hepatitis kezelésében. Entecavir adása vesebetegekben preferált, decompensált cirrhosisban tenofovir a választandó készítmény. Lamivudin alkalmazása a terápia során gyorsan kialakuló rezisztencia miatt ma már nem ajánlott. A kezelés időtartama nem meghatározott. Befejezhető, ha a vírus nem kimutatható, és HBsAg negatívvá válik a beteg. Felfüggesztése mérlegelhető, ha HBsAg pozitív marad de HBV DNS tartósan, éveken keresztül nem kimutatható és nincs cirrhosis.

Delta vírus koinfekció esetén másfél éves interferon kezelés választandó, magas HBV DNS kópiaszám mellett kiegészítő nukleozid analóg adásával.

Terhesség alatt a fibrosis mértéke határozza meg a kezelési stratégiát. Fibrosis hiányában a kezelés a szülés utáni időszakra halasztandó.

HBV-HCV konifekció esetén a HCV ellenes direkt antiviralis kezelés mellett az addig szupprimált HBV fertőzés fellángolásával kell számolni, egyidejű nukleozid analóg kezelés javasolt.

A hepatitis B vírus direkt onkogén hatással bír, cirrhosis nélkül is hepatocellularis carcinoma kialakulásához vezethet, így a rendszeres hasi UH kontroll elengedhetetlen.

A hepatitis B vírus fertőzés megelőzésére védőoltás rendelkezésre áll, mely a kötelező oltási sor részét képezi az 1985 után születettek körében általános iskola 7. osztályában (2 oltást kapnak). Fokozott kockázati csoportba tartozók, családi kontaktok, illetve egyéb májbetegségben szenvedők vakcinálása is ajánlott. Az immunizáció 3 oltásból áll, melyeket a 0., 1. és 6. hónapban kell beadni. Speciális szituációkban gyorsított séma is alkalmazható (0., 1. és 2. hónap), ilyenkor azonban 1 év múlva booster oltásra van szükség. Az oltási sort követően 1 hónappal a-HBs kimutatás szükséges. 10 IU/ml feletti titer esetén az oltott védettnek tekinthető, az ellenanyag szint további ellenőrzése, illetve emlékeztető oltás nem szükséges, kivéve tartós immunszuppresszív kezelés mellett vagy regularis dialízis kezelés során. 10 IU/ml alatti a-HBs titer esetén revakcinálás indokolt. Hepatitis A és B ellen kombinált védőoltás is elérhető.

Hazánkban a terhesgondozás része a HBsAg szűrés. HBV pozitív anyák újszülöttjei a szülést követően aktív és passzív immunizálásban (HBIG) részesülnek a perinatalis átvitel kockázatának kivédésére. Magas anyai vírustiter esetén az utolsó trimeszterben tenofovir adása javasolt. A szoptatásnak ellenjavallata nincs.

 

A hepatitis A vírus fertőzés a klasszikus járványos májgyulladás kórokozója, mely faeco-oral úton terjed. A megbetegedés a legtöbb esetben spontán gyógyul, nagyon ritka a fulmináns lefolyás. A vírus hepatitis súlyosabb lefolyást mutat krónikus májbetegekben, ilyenkor elhúzódóbb a betegség és a gyógyulás is, tehát minden krónikus májbeteg vakcinálása javasolt. Kiváltképp azért, mert az elmúlt években hazánkban több járványos megbetegedés is előfordult. A CDC (Centers for Disease Control and Prevention) a Magyarországra utazóknak védőoltást javasol.

Specifikus kezelése nincs, magától gyógyuló betegség, ritkán relapszus előfordul. Ugyancsak ritkán az akut A vírus hepatitis autoimmun hepatitis kialakulását provokálhatja, melynek diagnózisához májbiopszia válhat szükségessé. Ilyen esetekben a terápia az autoimmun hepatitisnek megfelelő.

Immunizáció javasolt endémiás területre utazóknak, de tekintve a hazai járványügyi helyzetet, egzotikus utazás nélkül is megfontolandó a vakcináció.

Az oltási sor 2 oltásból áll, 0. időpontban, 6 hónap múlva, illetve az oltóanyagtól függően 5 éven belül egy emlékeztető oltás. Ezt követően legalább 25 évig tartó védettség alakul ki.

Oltás javasolt aktív fertőzöttek szoros kontaktjainak is. Az epidemiológiai elemzést az ÁNTSZ végzi, a kontaktok beoltásáról is az ÁNTSZ gondoskodik. A postexpozíciós aktív profilaxis egy oltást jelent, de ilyenkor is szükséges a későbbiekben egy emlékeztető oltás beadása a hosszú távú védettség elérésére.

Az oltást követően szerológiai ellenőrzés nem szükséges a nagyfokú hatékonyságnak köszönhetően. Immunkompromittáltakban a szerológiai válasz csökkent lehet, esetükben szerostátusz ellenőrzés szükséges.

40 év fölötti betegekben érdemes HAV IgG szerológiai vizsgálatot végezni, annak eldöntésére, hogy korábban átesett-e a beteg HAV okozta hepatitisen, szerzett-e természetes védettséget. HAV IgG pozitivitas esetén vakcináció szükségtelen.

Passzív immunizáció is elérhető (16%-os human immunglobulin), alkalmazása azokban az esetekben javasolt, ha az aktív immunizáció kontraindikált, ha a beteg szerológiai válasza feltehetően nem lesz elégséges az aktív oltást követően, illetve 1 éves kor alatt szoros kontaktok körében.

Az immunizáción túl a higiénés rendszabályoknak van alapvető jelentősége a betegség kivédésében, tekintve, hogy a fertőzött ember a székletével üríti a vírust. A vírus ürülésének mértéke az ictericus fázisban már jelentősen lecsökken, így a vírus átadása a prodromában a legvalószínűbb. A 6 éves kor alatti gyermekekben a fertőzés akár 90%-ban tünetmentesen zajlik, így a transzmisszióban betöltött szerepük kiemelt fontosságú. A kézmosás, a felületfertőtlenítés és a helyes konyhatechnika elengedhetetlen.

 

A megelőzés tekintetében ugyanez érvényes a hepatitis E vírus fertőzésre. E vírus okozta hepatitis is egy többnyire magától gyógyuló betegség, súlyos, akár fulmináns lefolyással terhesekben lehet számolni. A vírus pontosabb megismerése kapcsán azonban kiderült, hogy HEV is képes krónikus. hepatitis fenntartására, különösen immunszupprimált betegekben. Kezelési lehetőséget jelenthet a ribavirin, de további vizsgálatok szükségesek. Védőoltás nem létezik.

Felhasznált irodalom:

A hepatitis C-vírus-fertőzés szűrése, diagnosztikája, antivirális terápiája, kezelés utáni gondozása, Magyar konszenzusajánlás, Hunyady Béla dr., Gerlei Zsuzsanna dr., Gervain Judit dr., Horváth Gábor dr., Lengyel Gabriella dr., Pár Alajos dr., Péter Zoltán dr., Rókusz László dr., Schneider Ferenc dr., Szalay Ferenc dr., Tornai István dr., Werling Klára dr., Makara Mihály dr., Orv Hetil. 2018; 159(Suppl 1): 3–23. 

A hepatitis B- és D-vírus-fertőzés diagnosztikája, antivirális kezelése, Magyar konszenzusajánlás, Horváth Gábor dr., Gerlei Zsuzsanna dr., Gervain Judit dr., Lengyel Gabriella dr., Makara Mihály dr., Pár Alajos dr., Rókusz László dr., Szalay Ferenc dr., Tornai István dr., Werling Klára dr., Hunyady Béla dr., Orv Hetil. 2018; 159(Suppl 1): 24–37. 

EMMI módszertani levele a 2018. évi védőoltásokról, Egészségügyi Közlöny 2018/3. 

https://www.hep-druginteractions.org/

            D, kezelés van, Hepatológiai Centrumban elérhető, és alig van mellékhatása

A Budai Gasztroenterológiai Centrumban elérhető szolgáltatások

Sebészet

Munkánkat 2018. novemberétől sebész is segíti. A sebészeti kórképek diagnosztizálása, sebészeti konzílium és vélemény kérés rendelőnkben elérhető. 

A korrekt és alapos ellátás záloga dr. Szíjártó Attila tapasztalata és magas szintű felkészültsége. 

Részletek

Pszichológia

Az emésztőszervi  panaszok hátterének felderítésében nagy segítség számunkra Görözdi Ráhel pszichológus.

Gyakran előfordul, hogy a hasi fájdalom, puffadás vagy egyéb tünetek oka nem szervi elváltozásban, hanem lelki, pszichés vagy stressz eredetű problémákban keresendő.

Részletek

Gasztroszkópia-gyomortükrözés

Ne féljen a gyomortükrözéstől! Gyomortükrözés (gasztroszkópia) a nyelőcső-gyomor-patkóbél betegségeinek elengedhetetlen, leginkább célravezető vizsgálati metódusa.
Részletek

Kolonoszkópia-vastagbéltükrözés

Ne féljen a vastagbél tükrözéstől! A vizsgálat kellemetlen lehet, azonban nem fájdalmas. Rendelőnkben altatásos vizsgálatra is van lehetőség.
Részletek

Altatásos vizsgálatok

A betegek lehető legnagyobb kényelme és a biztonságosság további fokozása érdekében, bódításban vagy altatásban is végzünk vizsgálatokat. A hozzátartozó mindvégig a páciens mellett lehet.
Részletek

Gyermek-gasztroenterológia

Gyermek gasztroenterológiai konzultáció is elérhető. Terveink közt szerepel a gyermek endoszkópos vizsgálatok bevezetése is.
Részletek

Dietetikai tanácsadás

Dietetikus kollégáink segítségével komplex terápiás tervet tudunk felállítani. Az emésztőszervi betegségek széleskörű kezelésének a helyes táplálkozás és az egyénre szabott diéta szerves része.
Részletek

Vastagbélrákszűrés

Ne késlekedjen, kérje a szűrővizsgálat megszervezését! A leginkább célravezető és leghatékonyabb szűrővizsgálati módszer a vastagbéltükrözés.
Részletek

Hasi ultrahangvizsgálat

A hasi ultrahangvizsgálat az emésztőszervi panaszok kivizsgálásának első lépése. A vizsgálat gyors, fájdalommentes és rendkívül sok információval szolgál.
Részletek

Laborvizsgálatok

Mindenre kiterjedő, speciális vizsgálatokat is kiszolgáló labor és vérvételi lehetőség áll rendelkezésünkre.

Részletek

Laktózérzékenységi vizsgálat

A hagyományos, úgynevezett H2 teszt rövid várakozási idővel érhető el nálunk. Valamint bevezettünk egy gyors laktózérzékenységi vizsgálatot is, melyet gyomortükrözés során vett vékonybél mintából végzünk.
Részletek

Fruktózérzékenyésgi vizsgálat

A vizsgálat a laktózérzékenységi vizsgálatnál részletezett H2 teszthez hasonlóan történik. A vizsgálat fájdalmatlan, egy kicsit időigényes, de igen érzékeny és célravezető. 

Részletek

Bélflóra vizsgálat

A vizsgálat a laktózérzékenységi vizsgálatnál részletezett H2 teszttel történik. A vizsgálat fájdalmatlan, egy kicsit időigényes, de igen érzékeny és célravezető. 
Részletek

Helikobaktérium (Helicobacter pylori) vizsgálata

A Helicobacter pylori jelenléte egy igen gyakori bakteriális fertőzés. Sokszor nem is derül rá fény, azonban panaszos betegek vizsgálata során, nemtől és korcsoporttól függően, 50-60 %-ban is igazolódhat.
Részletek

Forduljon hozzánk bizalommal, írja meg kérdését!

1117-Budapest, Fehérvári út 82.