fbpx SPECIÁLIS SZEMPONTOK A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK GONDOZÁSA SORÁN a Guideline-k ismeretében | Budai Gasztroenterológiai Centrum Ugrás a tartalomra

SPECIÁLIS SZEMPONTOK A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK GONDOZÁSA SORÁN a Guideline-k ismeretében

2019. 02. 18., h - 18:47

Dr. Schäfer Eszter

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Gasztroenterológiai Osztály

SPECIÁLIS SZEMPONTOK A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK GONDOZÁSA SORÁN a Guideline-k ismeretében

A colitis ulcerosa és a Crohn-betegség (közösen: gyulladásos bélbetegség (Inflammatory bowel disease -   IBD) sajnos még mindig ismeretlen eredetű krónikus gyulladásos bélbetegségnek számít, oki kezelése méh nincs, ezért meggyógyítani nem tudjuk. A legtöbb esetben azonban a rendelkezésre álló gyógyszerekkel elérhető a betegség remissziója, csökkenthető a relapszusok gyakorisága, a szövődmények előfordulása, sőt a tartós kezelésnek a kolorektális karcinóma szempontjából kemopreventív hatása is van. Mindehhez szükségünk van a beteg együttműködésére, infekciós és daganatos szövődmények megelőzésére. A betegek társaikhoz hasonló életminőségének elérésének elengedhetetlen része a leggyakoribb szövődmények pl. anémia értékelése és kezelése, valamint a megfelelő tápláltság eléréséhez a megfelelő diéta alkalmazása. Ezekben a témákban szeretnék útmutatót adni néhány gondolat erejéig a legfrissebb ajánlások ismeretében.

 

BETEG COMPLIANCE ÉS ADHERENCIA IBD-BEN

A nem megfelelő gyógyszerszedés IBD-ben gyakori, az IBD-ben szenvedő betegek kb. harmada, legalábbis betegsége egyes szakaszaiban nem-adherens. Könnyebben kezelhetők azok a betegek, akik éppen rossz állapotban vannak. A panaszmentes betegek hajlamosabbak a kezelés visszautasítására vagy önkényes elhagyására. Nem mindegy az sem, hogy milyen gyógyszeres kezelésre van szükség. IBD kezelésére a sulfasalazin, mesalazine, lokális és szisztémás szteroid, azathioprin, metothrexat, infliximab, adalimumab és a vedolizumab a legtöbbször használt készítmények. A betegek többsége fél az immunszuppresszív szerektől, ezeket fogadja el a legnehezebben. Egy interaktív felmérés szerint számos oka lehet a non-comliance-nek, a legfontosabbakat a következő táblázat mutatja be.

 

Betegfüggő tényezők

Betegségfüggő tényezők

Gyógyszerfüggő tényezők

Fiatal kor

„single” státusz

Férfi nem

„Full-time” alkalmazott

o    Tünetmentes remisszió

o    Friss diagnózis

Gyógyszerszedési algoritmus bonyolultsága

Gyógyszer formula invazivitása

Konkomittáló gyógyszerek

Mellékhatásoktól való félelem

Hatékonyságba vetett hit hiánya

 

Gyógyszerfüggő tényezők megfelelő orvos-beteg kapcsolat, megfelelő gyógyszer rezsim kiválasztása révén kiküszöbölhetők. Gyulladásos bélbetegek kezelése során leggyakrabba alkalmazott hatóanyag a mesalazine, mely a Crohn betegség kezelésében kevésbé játszik szerepet, de colitis ulcerosa kezelésében első vonalbeli kezelésnek számít. Irodalmi adatok szerint az 5-ASA elhagyása (non-compliance) a betegek 60 százalékánál megfigyelhető – mindezzel együtt kb. ötszörösére emelkedik a relapszusok előfordulása, ezáltal nőnek a kórházi költségek és romlik a betegek életminősége.

 

Teendők: A krónikus kezelés egyeztetése, megbeszélése rendkívül fontos. Törekedni kell a legkevesebb fajta és egyszerűen alkalmazható, még hatásos gyógyszer beállítására. Javítja az adherenciát, ha olyan gyógyszerkiszerelést alkalmazunk, hogy a beteg a napi adagot egyszerre veheti be. 2017-es ECCO Guideline ajánlása szerint Napi egyszer adagolás ugyanolyan hatékony mint az osztott bevitel.     Ismerni kell a beteg pszichéjét, életkörülményeit, munkáját, életmódját. Aktív dolgozótól nem várható el, hogy munkaidő alatt mindig bevegye a gyógyszerét, hogy munkába induláskor rektális gyógyszert alkalmazzon. Közösen kell tehát meghatározni, hogy a beteg milyen utasításokat tud betartani. Ugyanakkor nyomatékosan fel kell hívni a figyelmet a fenntartó kezelés fontosságára, a kezelés elmaradásának kockázatára, de az esetleges mellékhatásokra is, tehát a non-adherencia lehetséges következményeire. Általános emberi tulajdonság, hogy ellenőrzés nélkül mindenki hajlamos elfeledkezni a bajról, ezért is fontos a tartósan panaszmentes beteg rendszeres ellenőrzése. Ilyenkor a szükséges kontrollvizsgálatokon kívül megerősítjük a beteg motivációját, kiderül, hogy rendszeresen szedi-e a megbeszélt gyógyszert, van-e egyáltalán gyógyszere, tájékozódunk életviteléről és támogatjuk a normális életvitel folytatásában. 

 

IBD ÉS MALIGNITÁS

A daganatos betegségek gyakoribb előfordulásával kell számolnunk az átlagéletkor növekedésével. Gyulladásos bélbetegek esetén fokozott rizikóval kell számolnunk a kolorektális rákok és az epeúti rákok előfordulása terén mind a krónikus gyulladás fennállása, mind az IBD kezelése során alkalmazott immunszuppreszáns kezelés mellékhatásaként. előfordulása terén. Colitis ulcerosa esetén a betegség kiterjedése, betegség fennállásának ideje, családi anamnézisben szereplő kolorektális rák és a társuló primer szklerotizáló kolangitisz (PSC) jelentik a legfőbb rizikótényezőt. Általánosságban azt mondhatjuk az IBD-s, kolorektális daganatos betegek fiatalabbak, a nem IBD-s kolorektális daganatos betegeknél. A legnagyobb rizikótényezőt a dysplasia, főleg a súlyos dysplasia jelenti, ezért nem győzzük hangsúlyozni a rendszeres endoszkópos-szövettani ellenőrzések szerepét. Totál colectomia, ileo-analis pouch anastomosis (IPAA) esetén vastagbélrák kialakulásának rizikóját jelenti a műtét előtti dysplasia vagy a vastagbélben megjelent tumor jelenti. Egyidejűleg fennálló PSC esetén fokozott cholangiocarcinoma veszéllyel kell számolnunk

 

Crohn betegségben a perianális vagy enterocutan fistulák talaján kialakuló malignus elfajulás ritka, azonban fiatal nőbetegekben fokozott figyelmet kell fordítanunk a perianális fistulák malignizálódásának a veszélyére. Krónikusan aktív perianális érintettség esetén megjelenő új tünetet, pl. új keletű fájdalom esetén mindig fokozott figyelmet kell fordítanunk e régió megvizsgálásra is. Vékonybél érintettségű Crohn betegség fokozott a vékonybélrák kialakulásának a rizikója. Elsősorban a gyulladt bélszakaszokon lehet számítani a kialakulására, leggyakoribb szövettani típus az adenocarcinoma. Tartósan fennálló szűkület is rizikótényezőt jelent vékonybélrák kialakulása szempontjából.

Gyulladásos bélbetegekben előforduló extraintesztinális daganatok előfordulásának rizikója nem gyakoribb, mint az átlagpopulációban. Ennek ellenére az egyes tumor regiszterek arról számolnak be, hogy Crohn betegekben gyakoribb a felső gasztrointesztinális traktus, a tüdő, a húgyhólyag, valamint a non-melanoma bőrrák előfordulása. Squamosus és basal sejtes carcinoma előfordulása a leggyakoribb a bőrrákok között, előfordulásuk elsősorban idős korra jellemző. Immunszupprimált betegek esetén mindenképpen javasolt a tartós napsugárzás kerülése illetve a megfelelő fényvédő faktorok alkalmazása. Colitis ulcerosás betegek esetén gyakoribb a leukaemia, lymphoma, elsősorban a non-Hodkin lymphoma előfordulása. Elsősorban a korai betegség megjelenés, a férfi nem, 65 év feletti életkor jelentik a hematológiai rosszindulatú betegségek rizikótényezőit. Kezelésre nem javuló vérképeltérések, aktivitással nem magyarázható lázas állapot, nyirokcsomó megnagyobbodás, hepato-splenomegalia esetén hematológiai kórképet mindig ki kell zárni.

 

Daganatos betegségek – IBD terápia kapcsolata: immunszuppresszív szerek veszélyei

 

Thiopurin kezelés fokozott lymphoma kockázatot jelent, elsősorban férfi betegekben, irodalmai adatok alapján két életkorbeli csúcs figyelhető meg: 30 év alatti illetve 50 év feletti férfiakban volt gyakoribb a lymphoma előfordulása. Emellett thiopurin kezelés mellett fokozott az Akut myeloid leukaemia és myoleodysplasiás szindrómák előfordulása. Bőrgyógyászati szűrésre is.

Anti-TNF kezelés mellett 1.32x gyakoribbnak találtak a bőr melanoma előfordulását, függetlenül a kombinált thiopurin kezeléstől. Azathioprin illetve anti-TNF kezelés alatt álló betegek fokozott fényvédelmére figyelmet kell fordítani, emellett fontos felhívni a figyelmüket a rendszeres bőrgyógyászati szűrésre.

A gyulladásos bélbetegségek kezelése során alkalmazott immunszuppresszánsok (szteroidok, methotrexat, azathioprin, biológiai szerek) tartós alkalmazásának a daganatos betegségek előfordulásához képest lényegesen gyakoribb, mindennapokban előforduló velejárója, hogy a betegek fokozott fertőzés veszélynek vannak kitéve. Hangsúlyoznunk kell, hogy az immunszupprimált betegekben a fertőzések gyakrabban és súlyosabb formában jelentkeznek, gyakran hospitalizációt igényelnek, akár életveszélyesek is lehetnek.

A fertőzések jelentős hányada megelőzhető időben és szakszerűen végzett védőoltásokkal.

 

VÉDŐOLTÁSOK ALKALMAZÁSA FELNŐTTKORI GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉGEK ESTÉN

 

A fertőzésekre hajlamosító kezelések közé a huzamosan (több, mint két hétig, legalább napi 20 mg prednisolon ekvivalens dózisban alkalmazott kortikoszteroid készítménye), az adekvát

Adagolású immunszuppresszáns szerek (pl. azathioprin, methotrexat,ciclosporin stb.) és a

Biológiai készítmények tartoznak. A fertőzések rizikótényezőjeként említhetjük még az életkort, a súlyos társbetegségek jelenlétét, valamint az alapbetegség szövődményeként kialakuló alultápláltságot.

A beteg immunizálása már a diagnózis felállításakor javasolt, mivel a kórkép gyakran progresszív lefolyású és előbb-utóbb nagy valószínűséggel immunszuppresszáns kezelésre szorul a beteg. Az immunszuppresszáns kezelések bevezetésével, főszabályként az élő attenuált oltóanyagok adása kontraindikálttá válik. A beteg környezete, illetve az aktuális járvány helyzet okozta veszély kivédése érdekében a közvetlen környezet (pl. a család vagy a beteget gondozó, kezelő személyzet) oltása is szükségessé válhat a beteg védelme érdekében (fészek-immunizáció)

 

 

 

Minden esetben javasolt oltások:

 

Szerológiai státusztól függően javasolt oltások:

 

Speciális területek –

Meningococcus

Pneumococcus

Infleunza

Human papilloma virus

 

HAV

HBV

VZV

Morbilli, mumpsz, rubeola

 

 

Endémiás területre való utazás előtti immunizálás - oltási tanácsadó felkeresése javasolt!

 

Várandóság alatti immunszuppresszéns kezelés – gyermekgyógyászt értesíteni kell!

 

ANÉMIA GYULLADÁSOS BÉLBETEGBEN

Normál hematokrit (HTK) érték a vérben nők esetén >37%, férfiak esetén >40%, hemoglobin (Hgb) érték pedig nőkben >120 g/L, férfiakban >130 g/L . Ez alatti értékek esetén vérszegénységről beszélünk.

Vashiányos vérszegénység

Az Európai Crohn-Colitis társaság (ECCO) ajánlása szerint remisszió vagy enyhe aktivitás esetén 6-12 havonta, aktív betegség esetén pedig 3 havonta szükséges vérvétel a vérképzés általános felmérésére (vérkép, szérum vas, ferritin). Kiterjedt vékonybél vagy terminális ileum reszekción átesett betegeknél makrocytosis esetén legkésőbb évente mérni kell a folsav és a B12-vitamin szérumszintjét. A gyulladás és a vasanyagcsere szoros kapcsolatban áll egymással, így a CRP mérése nem csak a betegség aktivitása, hanem a vasanyagcsere monitorozása szempontjából is meghatározó. A szervezet napi vasszükséglete férfiak esetén 1 mg, menstruáló nők esetén 2 mg, terhességben 3 mg.  A táplálékkal bevitt vas kb. 10% szívódik fel, amely szükség esetén 20%-ra emelkedhet.

Gyulladásos bélbetegekre a felszívódási zavar, a vérzés következtében fokozott vérvesztés és a krónikus gyulladás okozta vasanyagcsere zavar jellemző. A vashiányt a vasraktárak felmérésével, a ferritin szint meghatározásával érdemes kezdeni. Remisszió esetén 30 mcg/L alatti szérum ferritin szint vashiányt mutat.

 

Az ECCO ajánlása alapján vashiányos vérszegénység esetén vaspótlás szükséges minden gyulladásos bélbetegben. Cél a vérszegénység korrekciója és a vasraktárak feltöltése, ami általában több hónapot vesz igénybe. Aktív betegségben, korábbi orális vas kezelés során kialakult jelentős mellékhatások, súlyos vérszegénység (<100 g/L) és erythropoetin kezelés esetén vénás vaspótlást kell alkalmazni.

Orális vaspótlás enyhe vérszegénység (110-119g/L nem terhes nőkben, 110-129g/L férfiakban), klinikailag inaktív betegek esetén alkalmazható, kivéve, ha a betegnél korábbi orális vaspótlás mellékhatásokat okozott (8). Az orális vaspótlás során kialakuló mellékhatások dózisfüggőek és főleg ferroszulfát készítményekkel történt kezelés alkalmával jelentkeztek. Az újabb készítmények mellékhatás profilja jobbnak bizonyult.

 

Nem vashiányos vérszegénység

Annak függvényében, hogy milyen a gyakoriságuk, gyulladásos bélbetegekben a nem vashiányos vérszegénységet három csoportra osztjuk (8). Gyulladásos bélbetegségben gyakran fordul elő kónikus betegséghez társult vérszegénység, alkalomszerűen B12-vitamin-, folsavhiány és gyógyszer indukálta vérszegénység, ritkán haemolysis, myelodysplasia, aplasticus anaemia, glukóz-6-foszfát dehidrogenáz defektus.

B12-vitamin és folsav hiány és kezelése

Makrocytaer vérképzés (MCV >100 fL) esetén meg kell mérni a beteg folsav és B12-vitamin szintjét. Kombinált vas, B12-vitamin és folsav hiány esetén az MCV normális is lehet. Normális szérum folsav szint 4ng/L feletti érték, folsav hiányról 2ng/L alatt beszélünk.  Általában elfogadható, hogy 300pg/mL felett normális a B12-vitamin ellátottság, 200 pg/mL alatt pedig B12-vitamin hiány áll fenn. Folsav hiány esetén csak a vérszegénységhez társuló klinikai tünetek jelentkeznek, de B12-vitamin hiányban ez idegrendszeri problémákkal is társul. A neurológiai tünetek közül korán megjelenik a járásbizonytalanság, a mély- és a vibráció érzés zavara. Súlyos esetben parézist is okozhat. A vérszegénységet – még felszívódási zavar esetén is - napi 1-5mg orális folsav pótlásával normalizálhatjuk. A kezelést addig folytatjuk, amíg hematológiai zavar teljes mértékben helyreáll, ez általában 1-4 hónapot vesz igénybe. Fontos, hogy a kezelés megkezdése előtt felmérjük a B12-vitamin ellátottságot, ugyanis hiányában a neurológiai tünetek fokozódhatnak. A B12-vitamin pótlásra leginkább a parenterális, izomba adható készítmények terjedtek el. Először 1 hétig napi 1000mcg-ot, majd ezt a mennyiséget hetente négy hétig kell alkalmazni. Ha a hiányt kialakító betegség nem szüntethető meg (pl. terminális ileum reszekció), akkor havonta 1000mcg fenntartó kezelés szükséges a beteg élete végéig.  Betegenként alkalmazhatunk ettől eltérő, személyre szabott adagolási módot, amit a beteg szérumszintjeihez igazítunk, bár a B12-vitamin vizelettel gyorsan kiürül, túladagolás nem valószínű, következményei elhanyagolhatóak. Alacsonyabb dózis esetén viszont a hatás is később alakul ki. A szájon át bevihető szintetikus B12-vitamin szabad formában könnyen felszívódik. Néhány randomizált klinikai vizsgálatban a nagydózisú (1000-2000 mcg/nap) orális B12-vitamin adása ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint az izomba adható forma.

 

Thiopurin és 6-mercaptopirin kezelés következménye a makrocytaer vérképzés. Thiopurin kezelés bevezetése (célérték: 2-2,5 mg/tskg) rendszeres vérkép ellenőrzés mellett történik, mivel a kezelés során súlyos pancytopénia is kialakulhat. Thiopurine kezelés mellett 3 havonta ezért vérképellenőrzés szükséges.  Thiopurin kezelés során  pancytopénia mellett  autoimmun haemolyticus anémia, leukopénia, trombocytopénia, macrocytosis és tiszta vörösvérsejt aplasia is előfordulhat.  Ha a vérszegénységnek nincs más oka, akkor a dózist lehet módosítani vagy mérlegelni kell a kezelés leállítását. Thiopurin származékok ritkán okoznak izolált vérszegénységet.

Sulfasalazin kezelés mellett (folsav reduktáz gátlása) folsavhiány, makrocyater vérszegénység alakulhat ki, mely folsav adásával azonban megelőzhető. Mellékhatásként ritkán haemolysist és apláziát is okozhat.

 

GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉG – TÁPLÁLTSÁGI ÁLLAPOT, DIÉTA

 

Az alultápláltság kialakulása szempontjából az aktív gyulladásos bélbetegség, terápia rezisztens bélbetegség jelenti a legnagyobb rizikót. Alultáplált beteg gyakrabban kerül a sürgősségi osztályon keresztül felvételre, gyakoribbak az infekciós szövődmények, valamint a hospitalizált beteg esetén a malnutríció független rizikótényezője a mélyvénás thrombosisnak, sürgősségi műtétnek, hosszabb kórházi tartózkodásnak és fokozza a mortalitást is. IBD-s betegeknek fokozott rizikója van malnutríció kialakulására, ezért már a diagnózis pillanatában illetve azt követően rendszeres szűrni kell a tápláltsági állapotot. Dokumentált malnutríció esetén a betegek táplálásterápiája javasolt, mivel a malnutríció rontja a prognózist, fokozza a szövődmények kockázatát, a mortalitást és rontja az életminőséget.

 

Malnutríció kialakulásának számos tényezője van, az érintett bélszakaszoktól, a klinikai tüneteken keresztül a betegség során alkalmazott gyógyszeres kezelésen át, melyet a következő ábrán foglaltam össze. Schafer_SPECIÁLIS SZEMPONTOK A GYULLADÁSOS BÉLBETEGEK GONDOZÁSA SORÁN_1

Diéta kóroki szerepe a gyulladásos bélbetegség kialakulásában

Irodalmi adatok alapján a magas rost és gyümölcstartalmú étrend CD kialakulásának kockázatát csökkenti , de a CU-t nem befolyásolja  (>22,1 gr/nap). Magas gyümölcstartalmú étrend 73-80%-ban csökkentette a CD kialakulásának kockázatot, elsősorban vékonybél CD esetén. CU kialakulásának rizikóját fokozza: magas zsírtartalmú étrend, PUFA.k, omega-6 zsírsavak és húsok,  legjelentősebb tényező a linolénsav. Magas CH tartalmú étrend és IBD kialakulása között összefüggést nem igazolódott

 

 Zöldségekben, gyümölcsökben, n-3 zsírsavakban gazdag, alacsony n-6 zsírsavakban szegény diéta csökkenti a Crohn betegség és colitis ulcerosa kialakulását ezért ez a diéta általánosságban ajánlható.

 

Diéta szerepe aktív gyulladásos bélbetegségben

Általánosságban azt mondhatjuk nincs speciális IBD diéta, a mi ajánlható a remisszió eléréséhez. Speciális szénhidrát diéta, paleo étrend, glutén mentes étrend, alacsony FODMAP, PUFA gazdag étrend szerepe nem bizonyított. Kivételt jelent a stricturával/stenosissal járó CD, amennyiben obstrukciós tünetek társulnak hozzá, nagy volumenű jejunostoma, ileostoma: ezekben az esetekben figyelembe kell venni azokat az ételintoleranciákat, melyek a folyadékürítés fokozódásához vezethetnek.

Kizárásos diéták alkalmazása nem javasolt aktív IBD esetén remisszió eléréséhez, kivéve, ha ismert intoleranciák állnak fenn.

o   Aktív időszakban alkalmazhatunk kizárólagos enterális táplálást is, felnőttkorban vizsgálatok eredményei tartós sikerről azonban nem számolnak be, relapszus ráta 1 éven belül: 47-67%

o   Első relapszusig eltelt átlag idő: 6,5-12,7 hónap

o   Rövidtávú hatékonyság testsúly, testösszetétel vonatkozásában

o   Enterális táplálás előnyös hatásai:

o   Csökkent antigén terhelés

o   Bél nyugalom (elementális diéta)

o   Trofikus aminosavak biztosítása

o   Bélflóra módosítása

o   Csökkent bél permeábilitás

 

Crohn betegek betegek tipikus diétája: rostszegény, gyümölcsökben-zöldségekben szegény, alacsony kalóriatartalmú számos mikronutriens csökkent bevitelével a betegség aktivitásától függetlenül.

Gyulladásos bélbetegségben remisszió esetén specifikus diéta tartása nem szükséges. (ESPEN guideline)

o   Proximális érintettségű Crohn betegség esetén laktóz érzékenység gyakori – ilyenkor laktózmentes étrend tartása javasolt

o   Colitis ulcerosában általános, statisztikailag szignifikáns tendencia: remisszióban maradáshoz kevesebb rostot és zöldséget, több zsírt fogyasztanak a betegek

o   Kohort vizsgálatok eredményei alapján több húst illetve alkoholt fogyasztóknál magasabb a relapszus ráta

 

Általánosan javasolható étrend az ún. mediterrán étrend.

 

1.     Felhasznált irodalom: Fernando Magro,Paolo Gionchetti, Rami Eliakim, Sandro Ardizzone,Alessandro Armuzzi,Manuel Barreiro-de Acosta,Johan Burisch,Krisztina B. Gecse,Ailsa L. Hart,Pieter Hindryckx,Cord Langner,Jimmy K. Limdi,lGianluca Pellino,Edyta Zagórowicz,Tim Raine,Marcus Harbord, Florian Rieder;Third European Evidence-based Consensus onDiagnosis and Management of Ulcerative Colitis.Part 1: Definitions, Diagnosis, Extra-intestinal Manifestations, Pregnancy, Cancer Surveillance,Surgery, and Ileo-anal Pouch Disorders. Journal of Crohn's and Colitis, 2017, 649–670

 

2.     Marcus Harbord,Rami Eliakim, Dominik Bettenworth,Konstantinos Karmiris, Konstantinos Katsanos,Uri Kopylov,Torsten Kucharzik,Tamás Molnár,Tim Raine,Shaji Sebastian,Helena Tavares de Sousa,Axel Dignass, Franck Carbonnel;Third European Evidence-based Consensuson Diagnosis and Management of Ulcerative Colitis. Part 2: Current Management. Journal of Crohn's and Colitis, 2017, 1–24

 

3.     Vito Annese, Laurent Beaugerie,Laurence Egan, Livia Biancone,Claus Bolling, Christian Brandts,Daan Dierickx, Reinhard Dummer,Gionata Fiorino,Jean Marc Gornet, Peter Higgins,Konstantinos H Katsanos, Loes Nissen, Gianluca Pellino,Gerhard Rogler, Franco Scaldaferri, Edyta Szymanska,Rami Eliakim; Inflammatory Bowel Disease and  Malignancies. Journal of Crohn's and Colitis, 2015, 945–965

 

4.     Fernando Gomollón, Axel Dignass, Vito Annese, Herbert Tilg,  Gert Van Assche, James O. Lindsay, Laurent Peyrin-Biroulet, Garret J. Cullen, Marco Daperno, Torsten Kucharzik,  Florian Rieder, Sven Almer, Alessandro Armuzzi, Marcus Harbord, Jost Langhorst, Miquel Sans, Yehuda Chowers, Gionata Fiorino,  Pascal Juillerat, Gerassimos J. Mantzaris, Fernando Rizzello, Stephan Vavricka, Paolo Gionchett: 3rd European Evidence-based Consensus on the Diagnosis and Management of Crohn’s Disease 2016: Part 1: Diagnosis and Medical Management Journal of Crohn's and Colitis, 2017, 3–25

 

5.     Paolo Gionchetti,Axel Dignass,Silvio Danese, Fernando José Magro Dias, Gerhard Rogler, Péter Laszlo Lakatos, Michel Adamina, Sandro Ardizzone, Christianne J. Buskens, Shaji Sebastian, Silvio Laureti,  Gianluca M. Sampietro, Boris Vucelic, C. Janneke van der Woude, Manuel Barreiro-de Acosta, Christian Maaser, Francisco Portela,  Stephan R. Vavricka, Fernando Gomolló. 3rd European Evidence-based Consensus on the Diagnosis and Management of Crohn’s Disease 2016: Part 2: Surgical Management and Special Situations . Journal of Crohn's and Colitis, 2017, 135–149

 

6.     Pálinkás Dániel, Szamos Tamás, Kulcsár Andrea.: Védőoltások alkalmazása felnőtt gyulladásos bélbetegekben. Háziorvosi Továbbképző Szemle, 2016;21: 558.

 

7.      J.F. Rahier F. Magro C. Abreu A. Armuzzi S. Ben-Horin Y. Chowers M. Cottone L. de Ridder Doherty G. R. Ehehalt.Second European evidence-based consensus on the prevention, diagnosis and management of opportunistic infections in inflammatory bowel disease. Journal of Crohn's and Colitis, 2014, 443–468

 

8.     Lőrinczy Katalin, Herszényi lászló: Vérszegénység és kezelése gyulladásos bélbetegekben. Central European Journal of Gastroenterology and Hepatology. 2. évf. 4. sz. / 2016: 191-195.

 

9.     Axel U Dignass, Christoph Gasche, Dominik Bettenworth, Gunnar Birgegård, Silvio Danese, Javier P Gisbert,Fernando Gomollon, Tariq Iqbal, Konstantinos Katsanos, Ioannis Koutroubakis, Fernando Magro, Guillaume Savoye,Jürgen Stein, Stephan Vavricka: European Consensus on the Diagnosis and Management of Iron Deficiency and Anaemia in Inflammatory Bowel Diseases.  Journal of Crohn's and Colitis, 2015, 211–222

 

10.  Alastair Forbes, Johanna Escher, Xavier H_Ebuterne, Stanisław Kłek, Zeljko Krznaric, Stephane :Schneider, Raanan Shamir, Kalina Stardelova,  Nicolette Wierdsma h, Anthony E. Wiskin, Stephan C. Bischoff: ESPEN guideline: Clinical nutrition in inflammatory bowel disease. Clinical Nutrition 36 (2017) 321-347

A Budai Gasztroenterológiai Centrumban elérhető szolgáltatások

Sebészet

Munkánkat 2018. novemberétől sebész is segíti. A sebészeti kórképek diagnosztizálása, sebészeti konzílium és vélemény kérés rendelőnkben elérhető. 

A korrekt és alapos ellátás záloga dr. Szíjártó Attila tapasztalata és magas szintű felkészültsége. 

Részletek

Pszichológia

Az emésztőszervi  panaszok hátterének felderítésében nagy segítség számunkra Görözdi Ráhel pszichológus.

Gyakran előfordul, hogy a hasi fájdalom, puffadás vagy egyéb tünetek oka nem szervi elváltozásban, hanem lelki, pszichés vagy stressz eredetű problémákban keresendő.

Részletek

Gasztroszkópia-gyomortükrözés

Ne féljen a gyomortükrözéstől! Gyomortükrözés (gasztroszkópia) a nyelőcső-gyomor-patkóbél betegségeinek elengedhetetlen, leginkább célravezető vizsgálati metódusa.
Részletek

Kolonoszkópia-vastagbéltükrözés

Ne féljen a vastagbél tükrözéstől! A vizsgálat kellemetlen lehet, azonban nem fájdalmas. Rendelőnkben altatásos vizsgálatra is van lehetőség.
Részletek

Altatásos vizsgálatok

A betegek lehető legnagyobb kényelme és a biztonságosság további fokozása érdekében, bódításban vagy altatásban is végzünk vizsgálatokat. A hozzátartozó mindvégig a páciens mellett lehet.
Részletek

Gyermek-gasztroenterológia

Gyermek gasztroenterológiai konzultáció is elérhető. Terveink közt szerepel a gyermek endoszkópos vizsgálatok bevezetése is.
Részletek

Dietetikai tanácsadás

Dietetikus kollégáink segítségével komplex terápiás tervet tudunk felállítani. Az emésztőszervi betegségek széleskörű kezelésének a helyes táplálkozás és az egyénre szabott diéta szerves része.
Részletek

Vastagbélrákszűrés

Ne késlekedjen, kérje a szűrővizsgálat megszervezését! A leginkább célravezető és leghatékonyabb szűrővizsgálati módszer a vastagbéltükrözés.
Részletek

Hasi ultrahangvizsgálat

A hasi ultrahangvizsgálat az emésztőszervi panaszok kivizsgálásának első lépése. A vizsgálat gyors, fájdalommentes és rendkívül sok információval szolgál.
Részletek

Laborvizsgálatok

Mindenre kiterjedő, speciális vizsgálatokat is kiszolgáló labor és vérvételi lehetőség áll rendelkezésünkre.

Részletek

Laktózérzékenységi vizsgálat

A hagyományos, úgynevezett H2 teszt rövid várakozási idővel érhető el nálunk. Valamint bevezettünk egy gyors laktózérzékenységi vizsgálatot is, melyet gyomortükrözés során vett vékonybél mintából végzünk.
Részletek

Fruktózérzékenyésgi vizsgálat

A vizsgálat a laktózérzékenységi vizsgálatnál részletezett H2 teszthez hasonlóan történik. A vizsgálat fájdalmatlan, egy kicsit időigényes, de igen érzékeny és célravezető. 

Részletek

Bélflóra vizsgálat

A vizsgálat a laktózérzékenységi vizsgálatnál részletezett H2 teszttel történik. A vizsgálat fájdalmatlan, egy kicsit időigényes, de igen érzékeny és célravezető. 
Részletek

Helikobaktérium (Helicobacter pylori) vizsgálata

A Helicobacter pylori jelenléte egy igen gyakori bakteriális fertőzés. Sokszor nem is derül rá fény, azonban panaszos betegek vizsgálata során, nemtől és korcsoporttól függően, 50-60 %-ban is igazolódhat.
Részletek

Forduljon hozzánk bizalommal, írja meg kérdését!

1117-Budapest, Fehérvári út 82.