Lisztérzékenység

A gyulladásos bélbetegségek ismeretlen etiológiájú (eredetű) két formája a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség. A betegségek kialakulásához környezeti tényezőkre (étkezés, dohányzási szokások, stb.), genetikai tényezőkre és immunológiai eltérésekre van szükség.
A gyulladásos bélbetegség diagnózisa hallatán a betegben számos kérdés vetődik fel. Lehet-e teljes értékű életet élni a betegséggel együtt, és ha igen, hogyan? Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre? Mi a hasonlóság és a különbség a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség között? Mi a betegség várható kimenetele?

A gyomor-, és nyombélfekélyek igen gyakori eltérések. Oka a civilizált életmód, stressz, gyógyszerszedés (többek közt aspirin, clopidogrel, syncumar, nem szteroid típusú fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők) valamint a Helicobacter pylori fertőzés. 
A fekélybetegség éhségérzettel, heves hasi fájdalommal, étvágytalansággal, émelygéssel, hányingerrel, fogyással járhat. 
Kezeletlen esetben súlyos szövődmény lehet a gyomor vagy nyombél kilyukadása (perforáció), következményes hashártyagyulladás, valamint a gyomorvérzés.

A vastagbél (colon) az emésztőrendszer utolsó szakaszát képezi, teljes hossza körülbelül 150-180 cm, átlagos átmérője 5-6 cm. Kezdeti szakaszán található a vakbél - ezen helyezkedik el a féregnyúlvány -, a vakbélbe nyílik a vékonybél. A vastagbél részei: a felszálló, a haránt, a leszálló vastagbélszakasz, majd az S-alakú szigmabél, utolsó szakasza pedig a mintegy 20-25 cm hosszú végbél (rectum), ami a végbélnyílással (anus) végződik.

Refluxbetegségről akkor beszélünk, amikor a gyomor savas vagy lúgos tartalma valamilyen mértékben a nyelőcsőbe rendszeresen visszakerül (reflux = visszafolyás). Egészségesekben is előfordulhat, hogy a gyomor záróizma nem zár mindig teljes biztonsággal, és ennek következtében néha felszökik a gyomorsav a nyelőcső alsó szakaszára. Ez azonban normálisnak tekinthető, és nem okoz komolyabb problémát.

Tejcukor-érzékenységnek nevezzük azt az enzimhiányos vagy csökkent enzimműködési állapotot, amikor tejcukor (laktóz) elfogyasztása után az egyén jellemző tüneteket (hasi panaszok, puffadtság, hasmenés, émelygés) észlel. A tünetek erőssége az egyéni érzékenységtől és az elfogyasztott laktóz mennyiségétől függ.
A tejcukor-érzékenység oka a tejcukrot bontó enzim, a laktáz hiánya vagy elégtelen működése. Ha a vékonybélben a tejcukor nem tud egyszerű cukrokká bomlani, akkor a vastagbél bakteriális flórájának megváltozása révén bekövetkező fermentáció klinikai tüneteket okozhat.

Az irritábilis bélszindróma (rövidítve: IBS) funkcionális bélműködési rendellenesség. Az elnevezésben a „funkcionális" szó arra utal, hogy a bélcsatorna működése eltér ugyan a normálistól (azaz funkcióját nem megfelelően látja el), de ennek hátterében nincs semmiféle szervi eltérés vagy anyagcserezavar.