A jelen számban megjelenő gasztroenterológiai blokk összeállítása és a szerzők felkérése megtisztelő feladat volt számomra.

Édesapám idén 48 év orvosi szolgálat után vonult nyugdíjba. Pályája során betegek ezreinek igyekezett és tudott segíteni. Kórházi osztályos orvosként, , majd főorvosként és kórház igazgatóként is csak a betegek érdekeit tartotta szem előtt és az ellátó rendszerben résztvevő kollégák (nővérek, orvosok) munkájának, feltételeinek javításán dolgozott. Aktív pályájának “utolsó” 25 évében családorvosként tevékenykedett. Igaz hittel és alázattal szolgálta és szolgálja most is betegeit. Tőle sokat láttam és tanultam. A családorvosok iránti tiszteletem is ő alapozta meg, a háziorvosokkal való együttmőködés fontosságát mindig is hangsúlyozta.

Munkám során sok háziorvos kollégával kerülök kapcsolatba. Hiszem és vallom, hogy csakis közösen tudjuk betegeinket gondozni, kezelni. A közös gondolkodás és a folyamatos, aktív kommunikáció betegeink gyógyulása és a szakmai kérdések megvitatása céljából elengedhetetlen.

A gasztroenterológiai szakma-, nem önzés és nem csupán “hazabeszélés” miatt, rendkívül fontos belgyógyászati szakterület. Családorvos kollégákat felkereső betegek nagy rész  is gasztrointesztinális tünetekkel jelentkezik, kéri segítségüket. A banális problémáktól kezdve bonyolult, komoly kivizsgálást és szakellátást igénylő problémákig, a háziorvosok rendelőjében mindenféle eset előfordul.

A gasztroenterológiai szakellátó rendszer-,a többi szakrendeléshez hasonlóan túlterhelt. Az országosan elérhető lehetőségek heterogének, az endoszkópos eszköztárunk  ország szerte nagy különbségeket mutat.

Bár a szakorvosok száma kevés, a beteget ellátása a jó szakmai kapcsolatoknak és az alapvetően fejlődő tendenciát mutató eszközparknak, a centrumok kialakításának köszönhetően magas színvonalon zajlik.

A közeljövőben induló országos kiterjesztésű kolorektális rákszűrő program újabb szoros együttműködést feltételez majd a családorvosok és gasztroenterológusok közt. A korábban működö integrált rendszer hiányát sokan érezzük. A szorosabb szakmai és emberi kapcsolatokban és a gyakoribb találkozásokban sokan bízunk.

A családorvosok  betegeik szinte közeli ismerőseivé válnak. Ismerik a beteget, a közvetlen és tágabb környezetét. Az őket felkeresők bizalommal fordulnak a kollégákhoz, akiktől egy mindenre kiterjedő tudást, hozzáértést várnak és betegségük kivizsgálásának, terápiájának menedzselését, megszervezését kérik.

A gasztroenterológiai blokkban fiatal-, de már komoly tapasztalattal bíró, ismert és elismert kollégáim írásait olvashatják.

A gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség és Colitis ulcerosa) gondozása során felmerülő speciális kérdéseket összefoglaló érdekes írás sok fontos területet érint. Ez a betegcsoport egy életen át kötődik kezelőorvosához. Szinte csak speciális kérdések vannak ezen betegek kezelése során, hiszen nagyon sok adatot és leletet-melyek sokszor ellentmondóak- kell  a terápia otpimalizálásához mérlegelni. Az alkamazott modern és hatásos szerek mellékhatásait is figyelembe kell vegyük. Elengedhetetlen a jó beteg compliance. A malignus bélfolyamatok monitorizálása is egy érdekes és fontos kérdés. A védőoltások és az IBD-hez társuló anaemia, a tápláltági állapot jelentősége és speciális kérdései, mindig forrongó témát jelentenek.

A vírushepatitisek megelőzése és kezelési lehetőségeiről született összefoglaló nagyon pontos és korrekt képet mutat a terápiás paletta fejlődéséről,  a laborértékek helyes értékeléséről. Az írás a szűrés fontosságát is hangsúlyozza.

Az interferon mentes kezelés itthon is elérhető-az eredmények magukért beszélnek.

A hatalmas betegcsoportot érintő savfüggő kórképek kezelése, és az elérhető gyógyszerek nagy változáson mentek keresztül. Két összefoglaó írás is segítséget nyújt a kezelés optimalizálásához és a terápiás lehetőségek megismeréséhez. Az indikációs körök-, a farmakokinetika és a kezelés hosszútávú mellékhatásainak ismerete “mindennapi tudásunk” része kell,  hogy legyen.

A hasmenésekkel foglalkozó cikk is egy nagyon fontos témát dolgoz fel. A családorvosokat felkereső betegek jelentős hányada gasztrointesztinális panasszal fordul orvosához. Ezek egy “jó része” hasmenéses tünetekről panszkodik. Az összefoglaló nagyon nagy segítséget jelent a diagnosztikus algoritmus felállításában és a kezelési lehetőségek összeállításában.

Bízom benne, hogy a gasztroenterológiai blokk érdekes és tanulságos less az olvasó számára.

 

Dr. Szőnyi Mihály

Gasztroenterológus, belgyógyász

 

Email:     mihalyszonyi@gmial.com